Magyarországi németek

Magyarországi németek

Eredet

A svábok (Donauschwaben) többek között a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése. A magyarországi svábok alkotják a magyarországi németek (Ungarndeutsche) zömét, mely ma Magyarország legnagyobb nemzetisége. A dunai svábok jelentős része asszimilálódott és beolvadt a magyar társadalomba, egy részük azonban máig megőrizte anyanyelvét és kultúráját.

A hazai németség Németország középső és déli területéről, többségük Bajorországból, Schwaben és Württemberg tartományokból érkezett Magyarországra. Különböző szakaszokban és népmozgalmi hullámokban települtek be, így arculatuk kialakulásában is különböző tényezők, illetve körülmények játszottak meghatározó szerepet.

Betelepítés

A betelepítés három szakaszban történt. A svábok túlnyomó többsége a 17.-18 században, a török hatalom letörését követő telepítések során lelt új hazát Magyarországon, hogy a török hódoltság és háborúk idején elpusztult magyar lakosságot pótolják.

1689-1740 között német parasztok a Dunántúl megyéibe (Esztergom, Pest, Fejér, Veszprém, Komárom, Győr), az Alföldre (Szabolcs, Békés) és az Északi-középhegység peremvidékeire (Hont, Heves, Zemplén), de szórványosan már a Bácskába és a Bánságba érkeztek. Ekkor keletkezett - a szó eredeti értelmében is - sváb településtömb Szatmár megyében.

A telepítések második szakasza Mária Terézia korára esik. A sorsukkal elégedetlen paraszti tömegek (Elzász-Lotharingiából, Badenből, Luxemburgból és a pfalzi tartományból) szinte kizárólagosan a déli határvidéken állapodtak meg.

A harmadik szakaszt II. József 1782. évi pátense vezette be. Ennek nyomán főleg Pfalzból, a Saar-vidékről, Frankfurt és Mainz körzetéből, Hessenből és Württembergből jöttek telepesek, zömmel ismét csak a déli kamarabirtokokra, kisebb számban máshová is, így Pest, Esztergom, Vas, Tolna, Somogy megyébe.

1910-ben a 19 milliós Magyarországnak mintegy 10 %-a volt német nemzetiségű. Ezen belül több mint egymillió paraszt, csaknem negyedmillió kézműves, ipari munkás és bányász és nagyjából 7 ezer német értelmiségi élt Magyarországon.

A természetes és az erőszakos asszimiláció nyomán azonban idővel a német kisebbség száma megfogyatkozott. Az asszimiláció leginkább a városokat érintette, de jellemző volt ez a sváb parasztgazdaságokra is; a középosztályhoz tartozni akaró németek gyorsan elmagyarosodtak. A svábság háromnegyed része a római katolikus felekezethez tartozott, amely szintén a magyarosodást patronálta.

Kitelepítés

A II. világháború vége kettős megpróbáltatást hozott a svábok számára. Több tízezer svábot hurcoltak marhavagonokban kényszermunkára a Szovjetunió

munkatáboraiba. Ezrek pusztultak el a hidegtől és a nélkülözésektől. Eközben Magyarországon egyre inkább elmélyült a kollektív felelősség alkalmazásának gondolata. Az 1946 januárjában megindult kitelepítés tömegesen sújtott olyan magyarországi németeket, akik egyszerű német nemzetiségük, anyanyelvük miatt jutottak erre a sorsra, sőt esetenként az ellenállás tagjai is voltak. A magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről szóló rendelet, amely szerint Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálás és összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, aki magyarosított nevét visszanémetesítette, aki a Volksbundnak vagy SS-nek tagja volt. A rendelkezés nem vonatkozik az áttelepülésre köteles magyar anyanyelvű és nemzetiségű házastársára, kiskorú gyermekeire, közös háztartásban élő felmenőkre, ha azok 65. életévüket 1945. december 15. előtt betöltötték. Kivételek azok, akik cselekvő tagjai voltak valamely demokratikus pártnak vagy 1940 óta valamelyik szakszervezetnek, továbbá azok is, akik bár német anyanyelvűeknek vallották magukat, de igazolni tudják, hogy a magyar nemzethez való hűségük miatt üldöztetést szenvedtek. A mentességek kiterjednek a hozzátartozókra is. Az áttelepülésre kötelezettek ingatlan és ingó vagyonát a rendelet hatálybalépésének napjától kezdve zár alá vettnek kell tekinteni. Az áttelepülésre kötelezett személyeket összeírják. A névjegyzékbe felvettek lakóhelyüket nem hagyhatják el, akik e tilalmat megszegik, azokat internálják.

Egy 1982-es tanulmány szerint mintegy 135 000 embert telepítettek ki Németország amerikai megszállási zónájába, és kb. 50-60 000-re tehető azok száma, akiket a szovjet zónába irányítottak. A svábok ezzel elveszítették teljes értelmiségi, illetve vezető rétegüket. A Magyarországon maradt német lakosság mindezzel gyakorlatilag arra a szintre került, ami emlékeztetett a betelepedés idejére: tulajdon nélkül, megfosztva a népcsoport összetartó erejétől, a családoknak csak saját magukra számítva kellett mindent elölről kezdeniük.

A magyarországi németek egy részének elhurcolása 1944-45 fordulóján, néhány hét alatt megtörtént, melynek során mintegy 32.000 magyarországi német elhurcolására került sor..

A szovjet belügyi csapatoknak területekre lebontott fogoly-kontingenst kellett kiállítaniuk és a Szovjetunióba szállítaniuk. Ha a kontingenst a német nemzetiségűekkel nem lehetett feltölteni, jöttek a német nevű, majd a magyar nevű magyarok. Az irányelv a következő volt: Ha csak egy csepp német vér folyik az ereiben, német!

Korabeli magyar felmérések szerint 1945 nyaráig így összességében mintegy 90.000 civilt hurcoltak el vidékről a Szovjetunióba. Az elhurcolást követő hetekben Gyöngyösi János, az Ideiglenes Nemzeti Kormány külügyminiszteréhez intézett panaszok, kérelmek tömege azt eredményezte, hogy a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945. március 18-án rendeletet adott ki a „Vörös Hadsereg által elszállított” személyek összeírására. Ennek az összeírásnak azoban semmi köze nem volt a foglyok „elengedéséhez”, mivel nyíltan kifejezték, hogy a „közbenjárás” – ti. a visszaszállítás érdekében – csak akkor lehetséges, ha a hozzátartozók ismerik a keresett fogoly pontos címét a Szovjetunióban. Márpedig ennek a feltételnek gyakorlatilag nem lehetett eleget tenni…

A politikai és gazdasági diszkrimináció gyakorlatilag 1955-ig tartott. Ekkor alakították meg a Magyarországi Német Dolgozók Kultúrszövetségét, amely 1989-től Magyarországi Németek Szövetsége néven működött. Ez fordulatot és a jogfosztottság megszűnését jelentette ugyan, mindazonáltal a hazai németség többségét az átélt események megfélemlítő hatása még hosszú évekig visszatartotta nemzetisége vállalásától.
Elmozdulás csak azután következett be, hogy az NDK után az NSZK-val egyezményt írtunk alá a magyarországi német kisebbség és kultúrája támogatásáról. Az igazi változást azonban Magyarországon is csak az 1980-as évek végén jelentkező politikai események hozták el.

Jelen

Jelenleg a statisztikai összesítések és becslések alapján a magyarországi németek száma mintegy 200-220 000-re tehető, ami az ország összlakosságának 2,5 %-a.

A magyarországi svábok ma legnagyobb számban Baranyában, Tolnában, Bács-Kiskunban élnek. Baranya megyében találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is (Óbánya, Ófalu). Ezt követi Tolna megye német ajkú lakossága, amely a Mecsek északi lejtőin és a Sió-parti falvakban található meg nagy számban. A harmadik legtöbb német Bács-Kiskun megyében koncentrálódva, a Kalocsától délre eső vidék településein él (Baja, Hajós, Érsekhalma, Harta, Császártöltés, Nemesnádudvar, Sükösd). A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményük Baján található. Szekszárdon található az ország egyetlen német nyelvű, a német nemzetiségi kultúra és identitás megőrzésében fontos szerepet ellátó színháza (Deutsche Bühne).

Jelentős még Budapest, a Budai-hegység és a Pilis környékének sváb lakossága (például Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Leányvár, Dorog, Csolnok, Máriahalom, Zsámbék, Budaörs, Budafok, Taksony, Dunaharaszti, Újhartyán, Vecsés, Ceglédbercel, Szigetszentmárton, Szigetcsép, Szigetújfalu, Ráckeve stb.) Budapesten Soroksáron élnek nagyobb számban svábok, a szomszédos Pesterzsébeten működik a Német Nemzetiségi Gimnázium (Deutsches Nationalitätengymnasium), de a Tamási Áron Gimnáziumban Budán illetve is Pilisvörösváron, a Schiller Gimnáziumban (Schiller Gymnasium Werischwar) is nagy hangsúlyt fektetnek a német nemzetiségi oktatásra.
Néhány sváb lakosságú községet tudhat magáénak továbbá Veszprém, Hajdú-Bihar Fejér, Somogy, Vas és Békés megye is. Ezeken kívül Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén is előfordulnak sváb szórványok.

Forrás:
Wikipedia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Dunai_svábok
Wikipedia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarországi_németek
Wikipedia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Málenykij_robot
Szigetszentmiklósi Német Kisebbségi Önkormányzat - http://www.nko.hu/tortenelem.html (Manherz Károly: A magyarországi németek (Változó Világ 23.))